A képzeletünkben sokkal gyakrabban és többet szenvedünk, mint a valóságban.
Aggodalmak, félelmek, őrlő gondolatok, feltételezések.
Lehet te is azt érzed – mint most sokan mások -, hogy maguk alá temetnek az aggódó, fojtó gondolatok. Ennek legyőzésében szeretnék neked segítséget nyújtani.
A félelmeket sokszor úgy a legkönnyebb feloldani, ha tudatosítjuk és racionalizáljuk őket.
Szenvedésünk mértékének növekedésének egyik kiváltó oka az, hogy megpróbáljuk irányítani az irányíthatatlant. Amikor egy olyan helyzet kontrollálásába kezdesz, amely nem tőled függ, még inkább felerősödik a frusztráció érzete és növekszik a kudarcélmény.
A külső és a belső kontroll harmóniája központi szerepet játszik abban, hogy a mentális erőnlétünk és az önbizalmunk rendben legyen.
Mi történik, amikor kibillent állapotba kerül:
- Ha a belső kontrollosság erős, akkor azt hisszük, hogy az életeseményeink alakulása elsősorban rajtunk – a cselekedeteinken – múlik. Ebben az esetben hajlamosak vagyunk arra, hogy magunkat és képességeinket dicsérjük vagy hibáztassuk a történtekért.
- Ha viszont a külvilágra projekttáljuk a kontrollt, akkor többnyire a külső tényezőket okoljuk a szituációkért és elutasítjuk a felelősség vállalást, és másokat és a véletlent okoljuk.
Az a jó, ha rugalmasság van bennünk és képesek vagyunk felmérni, hogy mikor melyik kontrollnak van helye.
Ehhez van egy módszer, ami szuper gyorsan segíteni tud abban, hogy felismerd a kompetencia határaidat és kigyere a félelmek és aggódások fojtásából.
Ez a 2 kérdés fog kelleni hozzá:
- Mire van ráhatásom?
- Mit tudok pozitívan befolyásolni?
Tehát ha elkezdenek a félelmek bekúszni az elmédbe, akkor ülj le és kezd el leírni őket.
Majd a felírt dolgokat kezd el 2 csoportba rendezni, mégpedig az alapján, hogy mire van ráhatásom és mire nincs. Értelem szerűen az utóbbival nem érdemes foglalkoznod, mert azok csak rombolni fogják a belső világodat és felemésztik az energiáidat.
Minden figyelmedet add annak a csoportnak, amire ráhatásod van.
Miért jó ez?
Azért, mert amint gondolkodni kezdesz ahelyett, hogy tovább pörgetnéd a félelmeket, elkezdenek lecsillapodni az érzéseid, ugyanis nem lehet egyszerre „félelem alapú” és objektív, racionálisan gondolkodó állapotban lenni.
Vagy az egyik, vagy a másik kap teret benned.
Ha arra fókuszálsz, hogy objektíven gondolkodj, akkor a kiakadás megszűnik és átveszi a helyét a megoldásfókusz, ami tetterőt és nyugalmat hoz.
Ráadásul nagyon sokszor olyan dolgokon idegeskedünk, amire nincs is ráhatásunk. A popsimat a földhöz verhetem, akkor sem tudok vele mit csinálni.
Amire van ráhatásom, azzal tudok foglalkozni és azért tudok tenni is. Képes vagyok irányítani, kontrollálni, befolyásolni és így eltűnik a tehetetlenség érzése, és cselekvőképessé válok. 👌💪
Használd bátran te is ezt a technikát és lépj ki a félelem és az aggódás börtönéből!
Ha tovább akarsz lépni a kezdő szintről haladóra,
Akkor erősítsd elméd teremtő erejét: Elme-tréning: Tudatos teremtés, az elméd hatalma
Vállalkozónőként pedig ezt mindenképp nézd meg: Válj még sikeresebbé a vállalkozásodban
Szeretettel,
Melinda
Ha tetszett ez a blogbejegyzés, oszd meg, vagy küld el annak, akivel szeretnél jót tenni,és a gondolataidat
írd meg nekünk hozzászólásban. 
Instagram: Majoros Melinda (@melinda.majoros) | Instagram