Azt, hogy kivé válunk felnőtt fejjel, drasztikusan befolyásolja,
hogy miként bántak velünk az iskolában.
Egy diák minél több figyelmet és elismerést kap, annál jobban teljesít.
Ennek köszönhetően a tanár még több figyelmet és elismerést ad neki, ami tovább erősíti a tanuló önbecsülését és önbizalmát, így még jobban teljesít.
Ez egy olyan kör, melynek elemei folyamatosan erősíti egymást.
Sajnos fordítva is igaz.
Minél kevesebb figyelmet és elismerést kap a diák (sőt ha még dorgálják és minősítik is), annál alacsonyabb lesz az önértékelése és annál rosszabbul fog teljesíteni.
Ha inkább meghallgatnád a történtet,
akkor indítsd el ezt a videót. 🙂
Volt egy csapat kíváncsi tudós, aki tudni akarta, hogy bármely gyermek képes-e kiemelkedőt teljesíteni és hogy erre a tanároknak vajon milyen ráhatása van?
Random kiválasztottak néhány iskolát és ott azt mondták, hogy egy különleges teszt segítségével akarják felmérni a gyerekeket, hogy kiderüljön kik azok, akik a zsenialitás jegyeit hordozzák.
Egy 1 órás tesztet írattak a gyerkőcökkel, majd össze szedték és azt mondták, hogy hamarosan jönnek a kiértékelés eredményével.
Természetesen a kiértékelés nem állt másból, mint hogy össze tépték a lapokat úgy, hogy bele se néztek.
Ezután azt mondták, hogy 3 olyan tanulót találtak, akikben a zsenikre jellemző tulajdonságokat fedezték fel.
A tanárok ugyan nem tudták, de a megnevezett diákokat véletlenszerűen választották ki.
A tudósok megköszönték a lehetőségét annak, hogy elvégezhették a tesztjüket, majd tovább álltak.
Ezt a “kísérletet” számtalan iskolában elvégezték még.
Jó néhány évvel később vissza tértek minden egyes iskolába és érdeklődtek, hogy miként alakult az iskolai előmenetele a zseni jelölteknek.
Az eredmény pedig döbbenetes volt:
Minden egyes zseninek kikiáltott diák kiemelkedő tanulóvá vált.
Ennek pedig az oka végtelenül egyszerű volt.
Az új információk birtokában a tanárok elkezdtek másként viselkedni a kijelölt tanulókkal. Sokkal több figyelmet, megértést és bátorítást kaptak tőlük, hiszen pontosan tudták, hogy a gyerekek zseni palánták.
Egyszerűen a világukba nem fért bele az, hogy ezek a gyerekek ne tudnának és ne lennének képesek kiemelkedőt teljesíteni.
Épp ezért teljesen mindegy volt, hogy elsőre megértették-e a feladatokat vagy sem, mindig türelmesek és megértőek voltak velük a tanáraik. Ha kellett többször is elmagyarázták az anyagot újra és újra.
Ennek köszönhetően a gyerekek megnyugodtak, megtanulták, hogy bátran kérdezhetnek, nem kell mindent elsőre tudniuk, megérteniük és hogy a felnőttek bíznak bennük, bíznak a képességeikben.
Ettől megnőtt az önbizalmuk, szeretve, elfogadva érezték magukat és nyitottabbakká, érdeklődőbbekké váltak. Aminek az lett a következménye, hogy a tanárok még szívesebben foglalkoztak velük.
Az ebben a körben lévő elemek így erősítették egymást.
Ha te már túl vagy az iskolán és annak a kedvezőtlen ajándékait hoztad magaddal, joggal keseredhetsz el, hogy bizony a te életedet és a lehetséges jövődet megkeserítették.
A jó hír az, hogy felnőttként már teljes mértékben ráhatásod van arra, hogy kitől, mit és hogyan fogadsz el, illetve, hogy kivel, hogy és miként kapcsolódsz.
Ennek a történetnek több tanulsága is van, aminek a felfedezését rád bízom.
Én most csak egyetlen egyre szeretném felhívni a figyelmedet: ⇒ Az önbeteljesítő jóslatok valóban működnek.
- Bármit feltételezz a másik emberről, azt fogod kapni tőle.
- Bármit feltételezzenek rólad, egyszerűen azt fogod adni.
Miért?
Nézzünk erre egy példát:
Ha a párodról azt feltételezed, hogy lusta és lassú, akkor bizony vele sokkal türelmetlenebb leszel és minden egyes cselekedetében és választásában keresed azokat a momentumokat, amik alátámasztják a véleményedet.
Ki leszel hegyezve minden egyes botlására és azokban az önigazolást látod meg, mégpedig hogy bizony te ezt előre megmondtad. Ennek köszönhetően egyre többször fog hibázni, ami egyre jobban fog téged bosszantani.
Épp ezért, ha nem akarsz magadnak rosszat – mert bizony nem jó olyan valakivel együtt élni, aki folyton hibázik -, akkor itt az ideje, hogy más (pozitív) dolgokra helyezd a figyelmedet a pároddal kapcsolatban. Légy egy elismerő motiváció számára, hiszen az önbeteljesítő jóslat nem csak negatív előjellel működik. 😉
Láthatod, elég nagymértékben van ráhatásod arra, hogy milyenekké váljanak az emberi kapcsolataid. Tényleg rajtad múlik, hogy mit veszel észre a másikban és azokra a dolgokra hogyan reagálsz.
Ha szeretnéd jobbá tenni az életedet, a kapcsolataid minőségét, akkor változtass azon a szemléleten, ahogyan eddig a világot és a benne lévőket láttad.
Rengeteget tud támogatni téged ebben a Szemléletfejlesztő Self-Coaching. Hozzá segít ahhoz, hogy lépésről-lépésre kialakítsd azt a miliőt, azt a környezetet, amiben igazán örömteli élni.
Szeretnék neked egy segítő gondolatot adni így ennek a bejegyzésnek a végén :
Gyakorold a pozitív elvárást, mind magaddal, mind másokkal szemben.
Pl.: Amikor a másik viselkedése bosszant, vagy elszomorít és legszívesebben beolvasnál, mond inkább neki ezt némi kedvességgel:
„Tudom, hogy ettől te többre vagy képes.”
És kérlek, tedd meg ezt magaddal is. Amikor bántanád, lehúznád magad, akkor mond ezt kérlek:
„Tudom, hogy ettől többre vagyok képes.”
Szeretettel,
Melinda